Ez évben tervben van még a riviéra után a Londoni barátaink meglátogatása.
Most néztem meg a WIZZAIR árajánlatát, ha május 1-től 8-ig mennénk akkor mindösszesen 68 eFt kerülne a rapjegy. Ezzel csak annyi a gond, hogy ebben a hóban mennénk a Franciákhoz is, így sok lenne a kiadás. Nézegettem a Júliusi árakat is, de azok még horibilisek nekünk.
Egy kicsit félek a Francia úttól, nem a kinti élettől, mert az alap és nincs sok változó benne, inkább a reptéri átszállástól. Még soha nem voltam ilyen helyzetben. Annyira meg nem jó az angolom, hogy helyből problémamentesen meg tudjam értetni magamat velük. Mindenesetre a család már nagyon várja. Főleg Viki mert még nem találkozott Ágival. A filmfesztivál idején leszünk ott, Ági szerint lesz ott 1-2 nagy emberke és itt nem a magasságot értettem.
Csütörtökön sikerült egy istenit tollasoznom, de azóta droid vagyok, alig tudok mozogni, mert izomlázam van. Tegnap este lépcsőzők egyet a sorozatomra. Természetesen kutyaharapást szőrével taktikát alkalmazva, nem mondhatnám, hogy bevált, mindenesetre annyira elfáradtam, hogy nem is emlékszem, hogy fájt volna valami is este, de reggel ezek az emlékek visszajöttek.
Reggelre csináltam magamnak egy gyümölcsös tejnyamit, két almát (savanyút) egy jól megérett banánt - a francba most jutott eszembe, hogy a gyömbér kimaradt - és zab, korpa (nem hajból), valamint mindenféle magvak végül mazsola bolondította meg az összhatást. Jó hideg tej volt a pont az I-n, persze mértékkel :)
Délre megyünk szülinapozni sogorékhoz, még nem tudom mi lesz a menü, de végre elértem a 80,9 kg-ot reggelre. Eddig mindig azon járt az eszem, hogy ha hétvégén elengedem magam, akkor a következő héten milyen sportokkal vetem bele magam a mozgásba. Most jobban odafigyelek a hétvégén. A vasárnap szokott lenni a kritikus idő, mert az tényleg a lustizás ideje.