.jpg)
A tegnapi halas étel meghozta a várva várt lemaradást. Csak 90,4 kg-ig ment le a mérleg kijelzője. Ilyenkor mondja, írja nekem a Mentorom, hogy figyeljek az input és output arányra. Igaz nem nagyon figyeltem rá, mert annyira vágytam már a halra.
Reggeli nem változott csak max. annyiban, hogy elfogyott a cseresznye.
A sógornőm áthozta a gyerekeit, hogy vigyázzunk rájuk, mert ma képzés mentes nap volt az oviban. Gergő otthon maradt egyedül, Zsófi viszont átjött játszani Vikivel. kitaláltuk Ildivel, hogy ne maradjunk egész nap a lakásban, ezért kisétáltunk sétány mögött lévő játszótérhez. Gergő és Viki biciklivel jött. Zsófi is arra gondolt, de biztonsági okok miatt nem vállaltam a felelősséget, menni tud a kétkerekű biciklivel, de megállni nem. Nála a fék a két lábának lerakása és a reménykedés együttes összessége, ezért velünk jött 
gyalog. mikor indultunk akkor nagyon jó idő volt, még a gyerekeket is bekentük naptejjel. A távolság odafele kb. 2 – 2,5 km. A biciklis különítményt mindig előreküldtem egy –egy marker pont megjelölésével, hogy addig mehetnek és vissza. Tippelve közel 50 perc volt az út lefele. A gyerekek egyből megtámadták a hintákat amint leértünk. A mi szemünk meg az égre tapadt. A Duna túloldalán villámlás, eső és a dörgés tünetei látszottak. 20 percnyi játszóterezés után indultunk haza. Be volt tervezve egy fagyizás, de a biciklis különítmény menet közben nem tud fagyizni, így elvetettük. Siettünk haza, hogy még a nagy eső előtt fedezékbe tudjunk húzódni. Egy kicsit megáztunk. Gyorsan megkajáltunk a csajok játszottak egyet a Viki szobájában, Gergő meg mesét nézett Ildivel.
Ebéd: A képen látható kisebb mennyiség nem mondható hogy elég volt. Sajna elfogyott a levesem így délutáni program a leves hozzávalókat beszerezni és készíteni egy másikat a hétre. Kipótoltam fehér retekkel és vízzel.
Kifele a Tesco-ból eleredt az eső. Jóformán csak szemerkélt, de mikor beértünk a központba a kocsi ablaktörlő lapárja épphogy segített a kilátásban. Ekkor jutott eszünkbe, hogy anyóshoz még be kell ugrani. Természetesen ekkor jött a jégeső. Annyit mondhatok, 
hogy nyugodtan kártyáztunk volna a kocsiban annyi időt töltöttünk benne.
Végre hazaértünk, lelkesen hozzáláttam a húsleves elkészítéséhez.
Recept: 3 csirke farház és 2 db csirkecomb felső amit beleraktam. Felöntöttem vízzel, és lassan felforraltam, a habot lefölöztem és az összes zöldséget beleraktam. Zöldségként: nagyon sok sárgarépa, 3 száll fehérrépa, fél karalábé, nagy zeller gyökér negyede, 10 cm-es póréhagyma, 1 db paprika, 4 vékony szelet gyömbér felkockázva, 1 nagy krumpli, 1 kisebb hagyma, 2-3 levél kelkáposzta levél, ízlés szerinti petrezselyem, karfiol, kevéske citrom lé, bors, só (majd nem elhitted, ez nem kell). Nagyon kíváncsi vagyok az ízére.
Vacsora: A tegnapról megmaradt hal a körettel együtt.
20 órára készen lett a leves is, annyira jó illata volt, hogy Ildi is kért belőle. Számára a zöldségek íztelenek és ezért csak a lét kérte. Beszéltünk róla, hogy ha csinál magának tésztát hozzá akkor többet fog enni belőle, meg persze használja a sót, de így jóval kevesebbet mint a készítés során. a 4 hét eltelte után gondolkodtam, hogy a leveskockát fogok hozzá adni, de a só nélküli főzést meg szeretném tartani.
Aki olvassa ezt a blogot csak azt tudom javasolni, hogy a tányérba kiszedett adagot sózd meg, ne az egészet. Próbáld meg, az első 1 hét a fura, de utána tudod élvezni az ízeket.
